Filozófia a valóság egészének vagy az emberi lét és tapasztalat alapvető dimenzióinak racionális, elvont és módszeres figyelembevétele.
A filozófia a létezéssel, a tudással, az értékekkel, az értelemmel, az elmével és a nyelvvel kapcsolatos általános és alapvető kérdések tanulmányozása. Az ilyen kérdéseket gyakran tanulmányozandó vagy megoldandó problémákként teszik fel.
A filozófia gyakran a dolgok természetével kapcsolatos legáltalánosabb kérdésekkel foglalkozik: Mi a szépség természete? Mi az, ha valódi tudással rendelkezünk? Mitől válik erényessé egy cselekedet vagy igaz-e egy állítás? Ilyen kérdéseket fel lehet tenni számos sajátos terület vonatkozásában, aminek eredményeként a művészetfilozófiának (esztétikának), a tudományfilozófiának, az etikának, az ismeretelméletnek (a tudáselméletnek) és a metafizika.
A tudás megszerzése összetett kognitív folyamatokat foglal magában: észlelés, kommunikáció és érvelés, miközben a tudás állítólag az emberi tudomásul vétel képességével is összefügg.
A kifejezést Pitagorasz (570–495) találta ki. A filozófiai módszerek kritikus beszélgetést, kérdezést, racionális érvelést és demonstrációt tartalmaznak.
A tudomány filozófiája a tudományos ismereteket és a tudományos gyakorlatot vizsgálja. Foglalkozik többek között annak tudásával, hogy a tudományos elméleteket hogyan fejlesztik, értékelik és változtatják meg, és hogy a tudomány képes-e feltárni a "rejtett" entitások és a természeti folyamatok igazságát. A tudomány felépítését lehetővé tevő különféle alaptételek filozófiai jellegűek.
Elmefilozófia, elmélkedés a mentális jelenségek természetéről, különös tekintettel az elme testhez és a fizikai világ többi részéhez való viszonyára.